Az élet nem volt kegyes hozzád. A semmiből kellett építkezned és apránként építetted ki a birodalmad. Rá döbbentél, hogy miként tudsz hasznot húzni az Ukrán háborúból és a gyengébbik nem megmentőjévé váltál, legalábbis te így gondolod. azt hiszed jót teszel azzal, hogy felkarolod a fiatal nemzőképes ukrán lányokat, hogy segíthess a gyermektelen európai és amerikai családokon. A meddőségi iparban dolgoznak neked donorként, béranyaként, cserébe biztosítva van számukra egy jobb élet lakással, drága holmikkal. Viszont azaz igazság, hogy elvakított a hatalom. A donációs hálózatod virágzik, míg a lányokat teljesen kizsigereled, egy üres vázként funkcionálnak, akik csak addig élvezhetik a jó létet, míg képesek szülni. Egy Keselyűvé váltál, aki a saját menyasszonyát se volt rest kísérletek alá vetni. Miért? Megláttad a lehetőségek tárházát az áldottakban, akikért sokkal többet elkérhetsz egy-egy családtól. Igazi kuriózum lett. A bevándorló lányok nem csak szülésre alkalmasak, de könnyen eltudnak rejteni fegyvereket is, melyekkel kereskedsz.
Mindezen szörnyűségek ellenére én hiszem, hogy egykor jó voltál, én emlékszem még a férfira, akinek örömmel mondtam igent, akivel mérhetetlenül szerettük egymást, akivel a jobb élet reményében költöztem New Yorkba több mint tizenöt évvel ezelőtt. Tudom ki voltál a Keselyű előtt, mielőtt végleg elnyelt volna a feneketlen sötétség.
Most itt vagyunk, hamarosan megint egymással szemben. Te még nem tudsz róla, de visszatértem a városba, hogy megmentsem a fiam. A fiunkat, aki a gondos apai vendégszereteted élvezi két hónapja.

Örülnék, ha Karl maradni a pb, de nem ragaszkodom hozzá. A név kötött. A képességéről sosem beszélt, így vagy elvesztette vagy családon belül ő nem örökölte azt. Benedict de Biachi családhoz